Keresés ebben a blogban

2012. március 12., hétfő

Zene és Színek



Pénteken voltam egy klassz kiállítás megnyitóján. Egy nagyon régi, kedves ismerősöm
aki Bécsben él, zenével keresi a kenyerét és most festményeivel örvendeztetett meg minket
meghívottakat. A Piaf daloknak külön örültem, mert még több színt vitt a francia kecses
hangzás az estébe. Íme az interjú Kopiás Gabival:



1/Mesélj magadról,mivel foglalkozol?
Fuvolista vagyok és énekelek. Mellette elvégeztem egy Coaching képzést is,mert úgy éreztem hogy a nemzetközi koncert kihívások közben,külföldön való gyökéreresztéssel  vagy tanulás fejlődés közbeni önmagam legyőzésével olyan élettapasztalatot szereztem,amelyet érdemes lehet átadni.



2/Mi ihletett arra,hogy képeket fess?
Amikor először láttam eredeti MONET-t a kép beszippantott,lecövekelve álltam libabőrösen és ittam magamba minden négyzetcentimétert, vibrálását.Onnantól a világ minden táján elmászkáltam múzeumokba, néztem a művészek ujja lenyomatát, ecsetvezetését, színkeverését, formáit, témáit és figyeltem magam, hogy mi szólít meg mindebből.
Aztán egyszer csak jött a vágy, hogy magam is kipróbáljam, és ott volt...



3/Milyen technikával dolgozol?Tanultál festeni,vagy "csak" követted az ösztöneidet?
Egyelőre maradok az akrylnál, mert nem akarok kapkodni.Az akvarell is nagyon tetszik, az ollóval vágott formákat nagyon élveztem, kalligráfia, ornamentika jöhet minden mennyiségeben és azt hiszem a selyem meg egy nagyon izgalmas téma lesz.



4/Mit jelent számodra az önkifejezés?

A zenében a katarzis élménye mozgat leginkább. Megélni azt a pillanatot hogy ott állhatsz és átfolyik rajtad keresztül fentről egy üzenet, áram, vagy nevezze ki-ki aminek akarja, -amiben miközben közvetíted magad is elégsz- ez a művészeten kívül talán csak az istenhitben  és a szexualitásban található, pillanatok amelyekért érdemes élni, akár évekig küzdeni, amelyek a hétköznapokból kivisznek valahova az Mindenségbe.
„One Moment in Time“-ugye, hogy aktuálisak maradjunk:-)

Aztán ami nagyon elbűvöl a zenében, az az a szint, amikor a zene beszél. Amikor meg hangokat játszok, de tulajdonképpen a zene már beszél. Titkokról, melyek csak Isten és Ember közt vagy két ember bizalmában mondhatok ki. Ezek a mélyen ihletett halk pillanatok, amik direkt a szívünkből jönnek a kontrasztjai a nagy erejű zenei ecsetvonásoknak.

Egy énektanárnőm egyszer azt mondta, figyeljem meg: "Az ember úgy van megteremtve, hogy ha minden feszültséget szisztematikusan kiold a  testéből, akkor valahol a bensője legmélyében énekelni akar. S valóban, mindannyian ismerjük az érzést, amikor a tusolóban dudorászunk, és amikor csak kiömlik belőlünk az életigenlés."
Ez az egyik legnagyszerűbb mondat amit valaha is hallottam.



5/Meddig látogathatók a Tető Galériában a képeid?

Március 9töl-28-ig, hétfőtől péntekig 15-18 óráig láthatók, Ecsedi u 13, tel:788-6695.



6/Mit gondolsz a képekről,mint lakberendezési elemekről?

Nagyszerű mondatot olvastam nemrég: a kép csinál a lakásból otthont.
Reggelente amikor felébredek és besüt a nap, csodálatos érzés, hogy szemem a Blanche Lin/Fehér Liliomok vagy a Grasse cimü képeken rajzolgat, ide-oda csúszik, és sehol sem ézem, hogy bármit máshogy festenék a képen. Kifejezi azt a mediterrán derűt, amire jó ébredni, ami harmóniát sugároz és ami feltölt.


Egy kép vásárlásakor az ötleten, témán, eredetiségen, arányokon, színeken túl számomra a kidolgozottság is számít, fontos, hogy a szemnek legyen elég információja, érdemes legyen minden nap elácsorogni mellette. Fontos, hogy mindig találjunk újat és ne fáradjon el a szem rövid időn belül.
Ez a különbség Gershwin és Beethoven közt: míg az első hamar hat és fülbe mászik addig a másiknak idő kell. De az elsőt elunod esetleg mar 3 eljátszás után, Beethovennel pedig hetvenedszerre is találsz újat, amit addig soha nem fedeztél fel. Hosszú távon ez a mélység is számít.
Monet intenzitása többek között abból is jön, hogy átment a felületen ezerszer. A végén, mint kívülálló csak azt érzed, hogy vibrál.

Mindannyiunknak vannak témái, amik foglalkoztatnak, szerintem az is fontos, hogy időről-időre változtassuk a bennünket körülvevő tárgyakat, néha nem árt új gondolatokra, friss ötletekre jutni, és az átrendezés kiváló elindítója lehet ilyen belső folyamatoknak.



7/Tervezel festeni további alkotásokat?

Mindenképp! Jóllehet nem vagyok materialista mégis rendkívül élvezem, hogy az ihletett órákból „marad valami“,nem száll el mint a zene. S nem vitás, hogy számtalan zseni rengeteget tudott a festészetről, vannak technikák amiket érdemes megismerni, témák amiket érdemes megfesteni és egy újabb vonal, ami által egységesebb rálátást nyerhetek a művészetekre.

Érdekes gondolat lenne zeneművészeti iskolákban rajzot is oktatni:keresztek, be-k és etűdökön való fel le rohangászás mellett fejleszteni az arányérzéket, a művészi mondanivaló fontosságát, egységesebb művészi rálátást, netán némi alázatot, korlátaink megismerését, áthágásának szándékát és végső soron tiszteletben tartását jelenthetné. A zenének és a festészetnek hasonló, ha nem egyazon képesség a gyökere:egy hangnak ugyanúgy, mint egy vonalnak színe, iránya, hossza, szélte, vastagsága, hullámzása, és stílusa van. És az élet szépségével, változatosságával, lüktetésével nem lehet betelni, nem hiszek abban hogy már mindent megfestettek volna, a „megtett út különböztet meg téged“ és egyébként is minden ember egy csodálatosan más és új individuum, ezer módon mondhatjuk el ugyanazt.
Másodrangú, hogy milyen eszközökről beszélünk:énekhang, ecset, hangszer vagy szöveg:az élet megszólít bennünket minduntalan, mi pedig míg feloldódunk benne, továbbítjuk is azt.